2015. június 11., csütörtök

Egy hónap a diliházban 6.rész

 *sejtelmesen vonogatja a szemöldökét*
Na, vajon mit jelent a cím? Hm? Hm? *perverzül vigyorog*
Csak annyit, hogy már iszonyatosan vártam, hogy elindíthassam ezt a kis lavinát, remélhetőleg Hyunwoonak nem jön majd ki az aranyere a sok... Khm... Mindegy.Nem húzom az agyatok, tessék~
Enjoy~
Soo ^^

Az első



- Gahaaah! De hulla vagyok! - vágódott le Jimina táncterem közepén, miközben felhúzta a homlokáig a trikóját és abba törölte izzadság gyöngyökkel tarkított homlokát.
No, ha ő hulla, akkor én mégis mi a picsát mondjak?! Életemben ez volt az első és legdurvább tánca, főleg, hogy olyan koreográfiába raktak be, hogy még egy kiképzett háttértáncosnak is ketté állna a szeme! Miéééért kellett ezt kitalálniuk? He? Nem elég, hogy tutira seggbe fognak rakni, főleg, hogy a tekintetük mindig a rajtam feszülő melegítőnadrágon járkált, aztán mikor NamJoon bemutatott valami táncmozdulatot, hogy megy-e még neki, majdnem kicsapta a szemem a hancúr léce!! Ezek nem hordanak bokszert ilyenkor?
- Hyunwoo-ah! - kiáltott oda hozzám egy nálam sokkal idősebb lány az öltözőből. Ah... Izé... Neki nem Hyunwoo-shi lennék? Mindegy, eddig tetszik! Felé fordultam teljes testből és biccentettem. Integetni kezdett a kezével, amiből azonnal tudtam, hogy oda kell mennem. Vajon mit akarhat?
- Igen? - kérdezem hátranyalva a hajamat az izzadtságommal. Megfogja a karomat és beránt az öltözőbe, onnan meg egészen a liftig cibál. Te, ha ez meg akar erőszakolni, elsírom magam... Itt még a nők is ilyen rámenősek?
- Le kell vennem a méreteid, hiszen négy nap és fellépés...
- Mi? - szakad fel belőlem halkan és hatalmas szemekkel meredek fel a lányra. Ja, igen... Még ő is magasabb nálam. Ez cink...
- Hát neked is fel kell majd lépned az album bemutatójának a koncertjén. Ezért táncolsz. - beleborzolt a hajamba és tovább rántott a liftből, egész egy hajfestékszagú teremig, ahol levágott egy karosszékbe és eltűnt a szemeim elől. 
Ez wut? Mármint... Eddig csak táncolnom kellett... Most már nekem is fel kell lépnem? MI?!?!


- Miért dobogtatod meg a szívem? - dalolásztam halkan, miközben a konyhában dobtam össze egy szendvicset magamnak. Ah, a kurva eget már... Olyan ragadós ez a szar, hogy már nekem fáj... Mióta hazaértünk, zuhanyzás és minden közben ezt a fost énekeltem. De, legalább nem molesztáltak... Már majdnem tíz óra, mindenki ágyban, én is itt állok a konyhában egy szál alsóban, megfürödve, egy nagy, laza pólóban, szóval megúszta a kis seggem a ma éjszakát! Juppi!
- Szeretnék az oppa-d lenni! - suttogta a fülembe NamJoon reszelős, mély hangja, ami miatt majdnem felsikoltottam, de ehelyett csak megnyekkenve eldobtam a kést a kezemből. Ez normális?! És, ha belevágok a kezembe? Dühösen felé kaptam a tekintetem, de azonnal lefagytam és rémülten mértem végig tetőtől talpig az egy szál(!) bokszerban előttem ácsorgó leadert, akinek a gatyájában olyan sátor álldogát, amit Bear Grylls is megirigyelne szilárdságban.
- E- estét...? - suttogtam halkan és hátraléptem volna egy lépést, de a konyhapult megakadályozott és beleállt a hátamba. Nyeltem egy nagyot és félve lepillantottam a szerszámára és újra vissza NamJoon szemeibe. Miért ilyen nagy?! És miért jövök tőle ennyire zavarba? És mi a francos burgonya hegyéért ilyen izmos? A kurva eget már!
- Neked is, Hyunwoo-shi... - olyan élvezettel mondta ki a nevem, hogy már nekem is elkezdett a vérem az ágyékom felé tolódni. Na ne! Az nekem nagyon sok vérembe kerül, nem fogom hagyni, hogy... de, hagyni fogom. Mire ez a nagy véleményváltozás? Hát... Ez bazdmeg megfogta a seggem és belemarkolt. De olyan élvezetesen durván, hogy belenyögtem.
Egy lépést tett felém, ezzel szinte hozzám simult, de mégsem... Szerintem szórakozik velem... Arra vár, hogy mutassak valami érdeklődést. Na, abból nem eszik! Vagy, de?
Picsába...
Olyan szinten megbabonázott, tudja a faszom is, hogy miért, de konkrétan ráült az agyamra egy szürke köd, egy fekete maszlag, ami miatt még levegőt is elfelejtettem venni, az ajkaim elváltak egymástól és hagytam, hogy magához dörgöltessen.
Forró leheletével végigszántott az arcomon, aztán hosszú ujjaival felemelte az állam, majd lassan az ajkaival közrefogta az enyéim és nyelvével a számba férkőzött. Halkan belenyögtem, ahogy próbált irányítani a számban izgő-mozgó izmos szervével, aztán megadtam neki a lehetőséget. Az agyam teljesen OFF üzemmódra kapcsolt. Nem érdekelt semmi, a farkam állt, a lehetőség pedig ott volt előttem.
Visszacsókoltam. Az arcom színe továbbra is paradicsom árnyalatban versengett az érett zöldségekkel, a hideg pedig a meleggel egyetemben a gerincemen és a szőrszálaim mentén hasogatott. A francba is, hogy ilyen jó érzés...
Egy másodperc töredéke alatt akaratosan elszakította magát tőlem és az ajkaim helyett a nyakamra cuppant. Ez volt a végpont. Tüdőből felziháltam és  jó hangosan nyögtem is mellé, amire a számra tapasztotta az ujjait és inkább egy utolsó pici puszi után elengedett. Megfogta a csuklóm és a szobája felé kezdett vontatni. Mondhatom, kurva kellemes volt álló farokkal utána caplatni, de szerencsére nem volt túl messze a becélzott szoba.
Mire észbe kaptam, meztelenül feküdtem  NamJoon alatt, figyelve, ahogyan magáról vakarja le a bokszert. Kicsit megijedtem, amikor szemtől-szembe találtam magam teljesen csupasz testével, de az jobban lekötötte a figyelmem, hogy mennyivel fejletlenebb az én testem, mint az övé. Nem csak farokméretben és izomban, hanem úgy mindenben... Vállak, csípő, lábak...
Felhúzta a lábaim szinte a nyakamba, ami miatt eléggé zavarba jöttem, még az eddigielknél is jobban. Kellemetlen volt, hogy ott feküdtem alatta teljesen meztelen, széttárt lábakkal, álló farokkal.
- Nyálazd be! - suttogta iszonyatosan mély, reszelős hangon, miközben a számhoz emelte három ujját. Nem reagáltam semmit, csak annyit, hogy kinyitottam a szám, így könnyedén belevezethette az ujjait. A nyelvemmel körbejártam a számban ficergő ujjperceit, aztán félve felpillantottam NamJoonra, akit az éjjeli lámpa tompa fénye világított meg, így még inkább kirajzolódtak a férfias vonásai. Az viszont kicsit meglepett, hogy elég kábult fejjel bámult rám, ahogy az ujjait szoptam, néha halkan felcuppanva. - Elég... és most nyugi. Kicsit fájni fog.
Mi? Kipattant a szemem, ahogyan kihúzta a számból a kezét és a nyálam csíkja hozzásimult a bőrömhöz, az ujjai pedig elérték a fenekem, aztán megtalálták a nyílásom és már csak a feszítés maradt meg. Hirtelen testemen kívül éreztem magam, se fájdalom, se semmi, csak tompa feszítés és még a saját hangom hallottam, hogy szinte üvöltök. Pár másodperc kellett, hogy észre vegyem magam és az alkaromba harapva elfojtsam a hangom. Persze nem csak a sikoltásom tört rám, amikor "visszatértem a testembe". Azonnal a fenekembe nyilalló fájdalom is rám vágta az ajtót. És ez eddig csak egy ujja volt... Jesszusom, én most fogok kiszállni. Elmondani nem tudom, hogy hány darab ujja kéne ahhoz, hogy a farka méretét megkapjuk... Kurvára több, mint öt. Félek...
Összeszorítottam a szemeim és vártam a végét, vagy legalább azt, hogy a fájdalom alább hagyjon. De nem történt... sőt... Rosszabb lett, hisz gondolom már nem csak egy ujja járt bennem. Csak tudnám, hogy mi a francért csinálják ezt anális szex előtt... Mert az úgy fasza, hogy a nőknek nagyon tetszik, de nem tudom, hogy mit élveznek benne a kurvák.
- Kész vagyunk... - suttogta a fülembe NamJoon és a nyakamhoz hajolt. - A síkosítóm Jin szobájában maradt, de szerintem nem baj... Szűz létedre egész szépen nedvesedtél magadtól. - csendesen végighallgattam a mondandóját, aztán engedelmesen hagytam magam a hasamra fordítani, mert állítólag hátulról nem fáj annyira... Remélem, hogy nem csak állítólag... - Lazíts... - suttogta a fülembe még utoljára, aztán szétfeszített és sutty...
Ennyi volt. Kurva nagy feszítés, hatalmas kéjes nyögés a torkomból, egyenesen a párnába, Nam szájából pedig egy cifra káromkodás, miszerint kurvára szűk vagyok... Fasza, ha nem mondja, észre sem veszem, hogy az a csepp seggem feszül rajta, mint latex ruha molett modellen...
Percek teltek el minden fajta mozdulat vagy hasonló interakciók nélkül, de nekem tökéletesen megfelelt, hiszen pont elég volt magamban érezni azt a hatalmas farkát és a belőle áradó forró pulzálást, már attól a halál szélén álltam. Felsóhajtva a paplanba vájtam a körmeim és teljesen elengedtem magam. NamJoon felmorrant, aztán a csípőm alá nyúlt és feljebb húzott, viszont ezzel mozdult bennem, így ennek eredményeképp hangosan felnyögtem és a lepedőbe haraptam. Ezután ezt a lassú mozgást nem hagyta abba. Folyamatosan, lassan tömörült be, s ki. Erre a ritmusra a torkomból egyre inkább csak hangos, sikoltás szerű fájdalmas nyögések hangzottak el, a lazaságom pedig fokozatosan megszűnt, helyette ismét elkezdtem feszülni.
Minden erőmmel azon voltam, hogy megfelejtkezzek a fájdalomról, ami alulról tölt ki, és kicsit próbáltam rákoncentrálni arra a halovány talán élvezet szerűségre, ami, mint derült égből villámcsapás, úgy tűnt fel. Bár annak igen-csak örültem volna, ha erősödik és elnyomja a fájdalmat, de nem tette. Csak ott libegett, jelezve, hogy van valami jó is a sok rossz között.
- Engedd el magad.. - hörögte a fülembe Nam és a fülcimpámra harapott. Ismét hangos nyögés szökött ki az ajkaim közül, de ez más volt, másmilyen okból. Egy másodperc alatt, mintha ketté vágtak volna. Minden fájdalom megszűnt, helyette csak a feszítő ingert éreztem és minden egyes behatolás után egy zsibongó érzetet az alhasamban. Ez már tetszett. Nagyon is. Elégedetlenül nyomtam feljebb és feljebb magam, folyamatosan többet, erősebbet követelve.
Legszívesebben azt kiáltottam volna, hogy durvuljon ameddig lehet, dugjon meg erőszakosan, de a szám pont le volt foglalva az élvezetem hangjának megadásával és némi nyálkibocsátással.
Nem túl sokáig, talán maximum öt percig, ha ezt "játszottuk". NamJoon valahogy máshogy hatolt be, vagy nem is tudom, de az alhasam zsibongása hirtelen megszűnt, helyette betonkeménynek éreztem magam belülről, aztán a következő löket "megrepesztette a betont" én pedig egy hatalmas szinte sikoltást követően totálisan ráfeszültem és reszketve eláztattam magam alatt a lepedőt. Eddig bírtam, elélveztem.
Teljesen kimerülve feküdtem NamJoon alatt hason fekve, miközben ő még felettem támaszkodott és nagy valószínűséggel nyugtatta magát, hogy ne ugorjon nekem és tosszon halálra. Már nem is bánnám, ha békén hagyna... Totál oda minden energiám, teljesen lefőttem...
Nam pár perc várakozás után felsóhajtott és lassan kihúzta magát belőlem, ami miatt halkan felnyöszörögtem és elengedtem mind a kezeimmel, mind pedig a fogaimmal a lepedőt. Lehunytam a szemeim és úgy pihentem nyugodtan.
Nem emlékszem más egyébre, csak annyira, hogy egy vékony, finom illatú anyaggal be lettem takarva, aztán NamJoon magához ölelt és egy apró puszi után, amit a fejemre kaptam, a fülembe suttogott valami olyasmit, hogy "szép álmokat, ezt meg kell majd szoknod"...
Kurva jó... De most csak az alvás érdekel, semmi más. Full kimerültem. Csak még a holnapi nap lesz az érdekes, főleg, hogy valami sportnapra visznek. Remek, az a része pedig még inkább, hogyha igazak a mangák, akkor holnap még állni sem fogok normálisan.
Yolo...

2015. június 9., kedd

Egy hónap a diliházban 5.rész

Tadaa~
Nos, itt egy falatnyi rész, de tessék most ezzel beérni, mert kézbe vettem egy csomó másik projektet, azaz: 
 
  • - különleges párosok
  • - ÚJ sorozat (tudom, hogy még ez sincs kész, de most na xD)
  • - ÚJ blogstílus (mer' mé' ne?)
  • - and a lots of new thing but i can't remember for these things ._.
 Szóóóval, én ilyenkor nem lustítok (na jó, csak kicsit), hanem ezerrel más dolgokon dolgozok.
 
KÉRDÉS:
Mivel fejleszteném egy kicsit a blogot, szeretnék bele tenni +18- as tartalmat, képek, videók formájában,és épp ezt akarom megkérdezni... Lenne igény FELNŐTT tartalomra, vagy bőven elég olvasni a kínzó "műveim" agyzsibbasztását? ("szavazni" az oldalsó sávban elhelyezett kis izében lehet)
Jelenleg ennyi, remélhetőleg hamar jelentkezem az új folytatással, addig is, pihenjetek, olvassatok és lazítva élvezzétek a nemsoká megkezdődő nyári szünetet.  
Puszi a hasatokra, Soo~ ^^


Összezárva hét homokossal






- ÉN VAGYOK AZ ISTENCSÁSZÁR! WÁ! - A hirtelen jött hangtól kipattantak a szemeim és reflexből felültem. Kómás fejjel magam elé meredve visszaborultam a párnáim közé és a kezemmel magam mellé tapintottam, de az este kiosztott alvótársam, már javában nem ott volt. Tuti, hogy az a hülye gyerek ordibál.
- Taehyung tedd le azt a lepedőt és gyere segíts teríteni! NamJoon, te pedig keltsd fel a vendégünket, de ne erőszakold meg, ha lehet! - Ez Jin volt... Engem megerőszakolni? Amint meglát, sikoltva rohan ki a világból, olyan karikásak a szemeim... Taehyunggal kellett aludnom, mert csak nála nem volt szexparti (gondolom) és ez a vadbarom pedig nem hagyott aludni... Nem elég, hogy egész éjszaka rikácsol és énekel álmában, még azt hitte, hogy én vagyok a rég elvesztett plüssmacija és engem kezdett molesztálni. Aztán persze a nyakamba nyáladzott és végezetül kaptam néhány lila foltot az oldalamra és a lábaimra... Soha nem aludtam még ilyen szarul...
- Hyunwoo... Mornin' show kölyök. - húzta le rólam a takarómat NamJoon, aztán felhúzta a redőnyt a szobában. Sziszegve bedugtam a fejemet a párnám alá és felhúztam magam büdös bogár pózba. Nyekeregve elkezdtem tapogatózni a takaróm után, de mielőtt még magamra ránthattam volna a puha paplant, egy jó nagy csattanás után zsibbadni és égni kezdett a fenekem. Felvonyítottam és közvetlen utána lefordultam az ágyról és a hideg padlón kezdtem vonszolni a valagam, mint egy radírozós kutya. NamJoon kicsit sem nézett hülyének. - Gyere reggelizni.
Bólintottam egyet, aztán felborzoltam a hajam és elindultam, de az a kóchalom pont a szemembe lógott és hála a reggeli kómaüzemmódnak, egyenesen felkentem magam az ajtó melletti falra.
Mielőtt még seggre estem volna Nam elkapta a karom és maga előtt tolva kitaszigált az ebédlőbe. Felmordultam a hirtelen sok inger miatt, ami inkább hallatszott úgy, mint egy kismacska nyöszörgése.
- Hú de friss valaki! - rántott maga mellé Jimin, amire küldtem felé a hajam alól egy "please, fuck yourself" nézést. A könyökömön megtámasztottam a fejemet és úgy meredtem teljesen kómásan magam elé, ahogy pakolászták előttem a reggelit.
- Hyunwoo te nem eszel? - kérdezte meglepetten teleszájjal Jin, aztán meg se várva a válaszom a számba nyomott egy jó nagy darab sonkát és sajtot. Dünnyögve elmajszolgattam magamban, majd miután lenyeltem megdörzsöltem a szemeim, fel akartam állni, de Jimin kirúgta alólam a lábam, így visszahuppantam a seggemre. Értetlenül néztem rá, de ő csak tovább rágta a szendvicsét. Ismételten megkíséreltem elmenni az asztaltól, de újból megtörtént az előbbi. De most NamJoon szinte kérlelt a tekintetével, hogy maradjak. - Hyunwoo drága egyél még. Honnan lesz energiád az ugráláshoz ma? - dünnyögött szinte már anyai kedvességgel Jin, és ismét a számba nyomott a pálcikáival egy falatot a tányérjából.
- Ufráfálsof? - próbáltam kinyögni a kis kérdésem, de csak nehezen sikerült. Nyeltem egy hatalmasat, aztán hatalmas szemekkel néztem körbe mindegyikük arcán. Teljesen azt sugallta a tekintetük, mintha azt kérdezték volna, hogy "Mi az, nem tudtad?".
- Igen. NamJoon nem szólt, hogy be kell tanulnod velünk egy koreográfiát és egyszer majd előadnod valamelyik koncerten? - köhintett fel HoSeok és elcsent egy nagyobb darab zöldséget a leader tányérjáról. Lefagytam egy pár másodpercre. Wat? Ezt ők sem gondolták komolyan... A táncom egyenlő egy beszívott kiskacsa totyogásának és részeg orángután csápolásának keverékével. Ezt ők sem gondolhatják komolyan.
- Most miért nézel így? Ha a koreográfusunk meglát, megzabál az arcodért, szóval ne félj tőle majd... Az is lehet, hogy leáll külön gyakorolni veled. Mint anno' Jiminnel, mikor nem mentek neki a lépések... - JungKook meglóbálta az arcom előtt a müzlis kanalát, ami miatt visszacsöppentem az e világba és megrökönyödötten néztem a többiekre. Felsóhajtottam és kitoltam magam.
- Köszönöm a reggelit, tele vagyok... Mikorra készüljek el? - dünnyögtem és ránéztem fáradtan  a leaderre, majd ásítottam egyet.
- Kilenckor indulunk. - bólintott hogy nyomatékosítsa a mondatát és az órára mutatott ami pontosan fél hetet írt ki. FÉL HETET! Csak jelezném, általában tízig alszok... Mindegy is... Meghajoltam és visszaspuriztam a szobába, ahol fejest ugrottam a puha ágyikóban.
Csak nem halok bele egy kis pihibe... - gondoltam magamban és a fejemre húztam a paplanom.

- KICSI A RAKÁS! - üvöltött fel mellettem valaki. Mi? Ki? Hol? Mielőtt még bármit is reagálhattam volna igazán valaki rám feküdt. Vagyis ugrott. Jó nagy lendülettel... Mi lesz velem ebben az őrültek házában? Taehyung ki fog csinálni és egy csészében visznek haza!
- Help! - nyöszörögtem halkan a takaró alól, aztán valamelyik fogyatékos állat elkapta a bokám és kirántott az ágyból, mint valami retardált horrorfilmben. Mondjuk ahelyett, hogy az ágy alá húzott volna, a padlón koppantam, ma már másodjára. Gyorsan felültem és a lepedőbe kapaszkodtam.
- Gyerünk Hyunwoo, pár percet kapsz és indulnunk kell. - suttogta a fülembe Namjoon és kaptam oda egy pici puszit, ami miatt a fejem paradicsom színt öltött. Elszégyelltem magam és lehajtottam a fejemet, ezzel majdnem lefejelve az ágykerete, de rosszul tettem, mert a nyakamra is az a sors várt. Eleresztettem egy magas nyüszítést és elvágódtam a padlón. Eltakartam a szemeim és a nyakamra szorítottam a kezem. Végigszántott a gerincemen egyfajta fagyos karmolás és vergődni kezdtem.
- E- ezt ne... - suttogtam miközben rázott a hideg. Nem értem magam és ezt a reakciót sem. Bár mondjuk Hyunyun is szokott szórakozni azzal, hogy puszilgatja a nyakamat, én pedig haldokolni kezdek és ő ezen nagyon jót mulatozik, mindig, minden egyes alkalommal.
- Hoppá... Csak nem olyan kis pihe a nyakad, mint Kookienak? - kuncogott halkan a leader, aztán a derekam alá nyúlt és felemelt. Hatalmas szemekkel meredtem rá és már terveztem, hogy felteszek neki egy kérdést, miszerint mi a jó édes nyomorult  anyját csinál, de jobbnak láttam hallgatni és elviselni, hogy felöltöztet, aztán ugyan úgy a karjaiban kivisz a kocsiba a többiekhez.
- Hé, bezzeg engem soha nem hoztál ki! - durcáskodott JungKook. - Pedig igen csak kaptam hátulról az ívet Jimin hyungtól...
- De te akartad, hülye gyerek! - mordul rá Jimin, aztán tarkón csapta és visszaült a helyére.
Én csak kómásan meredtem rájuk és próbáltam nem beszunyálni, mert a végén még megerőszakolnak. Nem semmi, hogy hová lyukadtam ki... Három napja még nyugodtan élhettem az életem, elviselve Hyunyun hisztijét. Most meg... Itt vagyok összezárva hét homokossal és kérdéses, hogy meddig maradok szűz...
Miért ilyen az én szerencsém?